🇧🇦 Bosznia-Hercegovina: Munkanélküliségi ráta

Bosznia-Hercegovina – Munkanélküliségi ráta: 11 % (2025). Ezzel 186 ország közül a 33. a világon, és a 3. itt: Európa.

Azok aránya, akik dolgoznának, de nincs munkájuk.

Munkanélküliségi ráta
11 %
2025
Világranglista
#33
/ 186
Helyezés: Európa
#3
🇲🇪 Montenegró🇲🇪 Montenegró: 13,6 %13,6 %🇧🇦 Bosznia-Hercegovina🇧🇦 Bosznia-Hercegovina: 11 %11 %🇷🇸 Szerbia🇷🇸 Szerbia: 7,1 %7,1 %🇭🇷 Horvátország🇭🇷 Horvátország: 5,0 %5,0 %🌐 Világ🌐 Világ: 4,8 %4,8 %🇸🇮 Szlovénia🇸🇮 Szlovénia: 3,2 %3,2 %
🇲🇪 Montenegró🇲🇪 Montenegró: 13,6 %13,6 %🇧🇦 Bosznia-Hercegovina🇧🇦 Bosznia-Hercegovina: 11 %11 %🇷🇸 Szerbia🇷🇸 Szerbia: 7,1 %7,1 %🇭🇷 Horvátország🇭🇷 Horvátország: 5,0 %5,0 %🌐 Világ🌐 Világ: 4,8 %4,8 %🇸🇮 Szlovénia🇸🇮 Szlovénia: 3,2 %3,2 %

Bosznia-Hercegovina összevetve hasonló és közeli országokkal

Gyakori kérdések

Mennyi Bosznia-Hercegovina – Munkanélküliségi ráta értéke?

Bosznia-Hercegovina – Munkanélküliségi ráta: 11 % (2025). Ezzel 186 ország közül a 33. a világon, és a 3. itt: Európa.

Hányadik Bosznia-Hercegovina a világon?

Bosznia-Hercegovina a(z) 33. helyen áll 186 ország közül (Munkanélküliségi ráta), és a 3. itt: Európa.

Hogyan áll Bosznia-Hercegovina a szomszédaihoz képest?

Bosznia-Hercegovina 11 %; Szerbia 7,1 %, Horvátország 5,0 %, Montenegró 13,6 %.

További adatok: Bosznia-Hercegovina

Rangsorok

Mit jelentenek ezek a számok?

A GDP (bruttó hazai termék) mindannak az értéke, amit egy ország egy év alatt megtermel – minden áru és szolgáltatás. Úgy is gondolhatsz rá, mint a gazdaság méretére.
Az egy főre jutó GDP a GDP elosztva a lakosság számával. Az egy lakosra jutó átlagos gazdasági teljesítményt mutatja – nagyjából jelzi, mennyire jómódú egy ország, de nem azt, hogy egy átlagember mennyit keres.
A nominális számok mindent a mai árfolyamon váltanak dollárra. Erre jó: „Mekkora ez a gazdaság a világ színpadán?”
A PPP (vásárlóerő-paritás) a helyi árakat is figyelembe veszi. 100 dollárért sokkal több mindent lehet venni Vietnamban, mint Norvégiában – a PPP ezt kiigazítja. Erre jó: „Milyen jól élnek az emberek?”

A GDP nem méri a boldogságot, az egyenlőtlenséget vagy a környezetet. A kicsi, gazdag helyek (pl. Monaco, Luxemburg) szélsőségesnek tűnhetnek, mert sok dolgozójuk a határon túl lakik.