🇷🇸 Szerbia: Munkanélküliségi ráta

Szerbia – Munkanélküliségi ráta: 7,1 % (2025). Ezzel 186 ország közül a 61. a világon, és a 12. itt: Európa.

Azok aránya, akik dolgoznának, de nincs munkájuk.

Munkanélküliségi ráta
7,1 %
2025
Világranglista
#61
/ 186
Helyezés: Európa
#12
🇧🇦 Bosznia-Hercegovina🇧🇦 Bosznia-Hercegovina: 11 %11 %🇷🇸 Szerbia🇷🇸 Szerbia: 7,1 %7,1 %🇷🇴 Románia🇷🇴 Románia: 6,0 %6,0 %🇭🇷 Horvátország🇭🇷 Horvátország: 5,0 %5,0 %🌐 Világ🌐 Világ: 4,8 %4,8 %🇭🇺 Magyarország🇭🇺 Magyarország: 4,5 %4,5 %🇧🇬 Bulgária🇧🇬 Bulgária: 3,5 %3,5 %
🇧🇦 Bosznia-Hercegovina🇧🇦 Bosznia-Hercegovina: 11 %11 %🇷🇸 Szerbia🇷🇸 Szerbia: 7,1 %7,1 %🇷🇴 Románia🇷🇴 Románia: 6,0 %6,0 %🇭🇷 Horvátország🇭🇷 Horvátország: 5,0 %5,0 %🌐 Világ🌐 Világ: 4,8 %4,8 %🇭🇺 Magyarország🇭🇺 Magyarország: 4,5 %4,5 %🇧🇬 Bulgária🇧🇬 Bulgária: 3,5 %3,5 %

Szerbia összevetve hasonló és közeli országokkal

Gyakori kérdések

Mennyi Szerbia – Munkanélküliségi ráta értéke?

Szerbia – Munkanélküliségi ráta: 7,1 % (2025). Ezzel 186 ország közül a 61. a világon, és a 12. itt: Európa.

Hányadik Szerbia a világon?

Szerbia a(z) 61. helyen áll 186 ország közül (Munkanélküliségi ráta), és a 12. itt: Európa.

Hogyan áll Szerbia a szomszédaihoz képest?

Szerbia 7,1 %; Horvátország 5,0 %, Bosznia-Hercegovina 11 %, Magyarország 4,5 %.

További adatok: Szerbia

Rangsorok

Mit jelentenek ezek a számok?

A GDP (bruttó hazai termék) mindannak az értéke, amit egy ország egy év alatt megtermel – minden áru és szolgáltatás. Úgy is gondolhatsz rá, mint a gazdaság méretére.
Az egy főre jutó GDP a GDP elosztva a lakosság számával. Az egy lakosra jutó átlagos gazdasági teljesítményt mutatja – nagyjából jelzi, mennyire jómódú egy ország, de nem azt, hogy egy átlagember mennyit keres.
A nominális számok mindent a mai árfolyamon váltanak dollárra. Erre jó: „Mekkora ez a gazdaság a világ színpadán?”
A PPP (vásárlóerő-paritás) a helyi árakat is figyelembe veszi. 100 dollárért sokkal több mindent lehet venni Vietnamban, mint Norvégiában – a PPP ezt kiigazítja. Erre jó: „Milyen jól élnek az emberek?”

A GDP nem méri a boldogságot, az egyenlőtlenséget vagy a környezetet. A kicsi, gazdag helyek (pl. Monaco, Luxemburg) szélsőségesnek tűnhetnek, mert sok dolgozójuk a határon túl lakik.