🇧🇦 Bosznia-Hercegovina: Infláció

Bosznia-Hercegovina – Infláció: +4,0 % (2025). Ezzel 193 ország közül a 65. a világon, és a 12. itt: Európa.

Mennyivel emelkedtek a fogyasztói árak egy év alatt.

Infláció
+4,0 %
2025
Világranglista
#65
/ 193
Helyezés: Európa
#12
🇧🇦 Bosznia-Hercegovina🇧🇦 Bosznia-Hercegovina: +4,0 %+4,0 %🇲🇪 Montenegró🇲🇪 Montenegró: +3,9 %+3,9 %🇷🇸 Szerbia🇷🇸 Szerbia: +3,9 %+3,9 %🇭🇷 Horvátország🇭🇷 Horvátország: +3,7 %+3,7 %🌐 Világ🌐 Világ: +3,0 %+3,0 %🇸🇮 Szlovénia🇸🇮 Szlovénia: +2,4 %+2,4 %
🇧🇦 Bosznia-Hercegovina🇧🇦 Bosznia-Hercegovina: +4,0 %+4,0 %🇲🇪 Montenegró🇲🇪 Montenegró: +3,9 %+3,9 %🇷🇸 Szerbia🇷🇸 Szerbia: +3,9 %+3,9 %🇭🇷 Horvátország🇭🇷 Horvátország: +3,7 %+3,7 %🌐 Világ🌐 Világ: +3,0 %+3,0 %🇸🇮 Szlovénia🇸🇮 Szlovénia: +2,4 %+2,4 %

Bosznia-Hercegovina összevetve hasonló és közeli országokkal

Gyakori kérdések

Mennyi Bosznia-Hercegovina – Infláció értéke?

Bosznia-Hercegovina – Infláció: +4,0 % (2025). Ezzel 193 ország közül a 65. a világon, és a 12. itt: Európa.

Hányadik Bosznia-Hercegovina a világon?

Bosznia-Hercegovina a(z) 65. helyen áll 193 ország közül (Infláció), és a 12. itt: Európa.

Hogyan áll Bosznia-Hercegovina a szomszédaihoz képest?

Bosznia-Hercegovina +4,0 %; Szerbia +3,9 %, Horvátország +3,7 %, Montenegró +3,9 %.

További adatok: Bosznia-Hercegovina

Rangsorok

Mit jelentenek ezek a számok?

A GDP (bruttó hazai termék) mindannak az értéke, amit egy ország egy év alatt megtermel – minden áru és szolgáltatás. Úgy is gondolhatsz rá, mint a gazdaság méretére.
Az egy főre jutó GDP a GDP elosztva a lakosság számával. Az egy lakosra jutó átlagos gazdasági teljesítményt mutatja – nagyjából jelzi, mennyire jómódú egy ország, de nem azt, hogy egy átlagember mennyit keres.
A nominális számok mindent a mai árfolyamon váltanak dollárra. Erre jó: „Mekkora ez a gazdaság a világ színpadán?”
A PPP (vásárlóerő-paritás) a helyi árakat is figyelembe veszi. 100 dollárért sokkal több mindent lehet venni Vietnamban, mint Norvégiában – a PPP ezt kiigazítja. Erre jó: „Milyen jól élnek az emberek?”

A GDP nem méri a boldogságot, az egyenlőtlenséget vagy a környezetet. A kicsi, gazdag helyek (pl. Monaco, Luxemburg) szélsőségesnek tűnhetnek, mert sok dolgozójuk a határon túl lakik.