🇸🇮 Szlovénia: Államadósság (a GDP %-ában)

Szlovénia – Államadósság (a GDP %-ában): 65,1 % (2025). Ezzel 190 ország közül a 64. a világon, és a 12. itt: Európa.

Mennyivel tartozik az állam, egy év GDP-jéhez viszonyítva.

Államadósság (a GDP %-ában)
65,1 %
2025
Világranglista
#64
/ 190
Helyezés: Európa
#12
🇮🇹 Olaszország🇮🇹 Olaszország: 137,1 %137,1 %🇦🇹 Ausztria🇦🇹 Ausztria: 81,4 %81,4 %🇭🇺 Magyarország🇭🇺 Magyarország: 74,6 %74,6 %🇸🇮 Szlovénia🇸🇮 Szlovénia: 65,1 %65,1 %🇭🇷 Horvátország🇭🇷 Horvátország: 56,3 %56,3 %
🇮🇹 Olaszország🇮🇹 Olaszország: 137,1 %137,1 %🇦🇹 Ausztria🇦🇹 Ausztria: 81,4 %81,4 %🇭🇺 Magyarország🇭🇺 Magyarország: 74,6 %74,6 %🇸🇮 Szlovénia🇸🇮 Szlovénia: 65,1 %65,1 %🇭🇷 Horvátország🇭🇷 Horvátország: 56,3 %56,3 %

Szlovénia összevetve hasonló és közeli országokkal

Gyakori kérdések

Mennyi Szlovénia – Államadósság (a GDP %-ában) értéke?

Szlovénia – Államadósság (a GDP %-ában): 65,1 % (2025). Ezzel 190 ország közül a 64. a világon, és a 12. itt: Európa.

Hányadik Szlovénia a világon?

Szlovénia a(z) 64. helyen áll 190 ország közül (Államadósság (a GDP %-ában)), és a 12. itt: Európa.

Hogyan áll Szlovénia a szomszédaihoz képest?

Szlovénia 65,1 %; Horvátország 56,3 %, Ausztria 81,4 %, Olaszország 137,1 %.

További adatok: Szlovénia

Rangsorok

Mit jelentenek ezek a számok?

A GDP (bruttó hazai termék) mindannak az értéke, amit egy ország egy év alatt megtermel – minden áru és szolgáltatás. Úgy is gondolhatsz rá, mint a gazdaság méretére.
Az egy főre jutó GDP a GDP elosztva a lakosság számával. Az egy lakosra jutó átlagos gazdasági teljesítményt mutatja – nagyjából jelzi, mennyire jómódú egy ország, de nem azt, hogy egy átlagember mennyit keres.
A nominális számok mindent a mai árfolyamon váltanak dollárra. Erre jó: „Mekkora ez a gazdaság a világ színpadán?”
A PPP (vásárlóerő-paritás) a helyi árakat is figyelembe veszi. 100 dollárért sokkal több mindent lehet venni Vietnamban, mint Norvégiában – a PPP ezt kiigazítja. Erre jó: „Milyen jól élnek az emberek?”

A GDP nem méri a boldogságot, az egyenlőtlenséget vagy a környezetet. A kicsi, gazdag helyek (pl. Monaco, Luxemburg) szélsőségesnek tűnhetnek, mert sok dolgozójuk a határon túl lakik.