🇭🇷 Horvátország: Államadósság (a GDP %-ában)

Horvátország – Államadósság (a GDP %-ában): 57,4 % (2024). Ezzel 188 ország közül a 87. a világon, és a 20. itt: Európa.

Mennyivel tartozik az állam, egy év GDP-jéhez viszonyítva.

Államadósság (a GDP %-ában)
57,4 %
2024
Világranglista
#87
/ 188
Helyezés: Európa
#20
🇭🇺 Magyarország🇭🇺 Magyarország: 73,5 %73,5 %🇸🇮 Szlovénia🇸🇮 Szlovénia: 66,3 %66,3 %🇭🇷 Horvátország🇭🇷 Horvátország: 57,4 %57,4 %🇷🇸 Szerbia🇷🇸 Szerbia: 44,1 %44,1 %🇧🇦 Bosznia-Hercegovina🇧🇦 Bosznia-Hercegovina: 28,9 %28,9 %
🇭🇺 Magyarország🇭🇺 Magyarország: 73,5 %73,5 %🇸🇮 Szlovénia🇸🇮 Szlovénia: 66,3 %66,3 %🇭🇷 Horvátország🇭🇷 Horvátország: 57,4 %57,4 %🇷🇸 Szerbia🇷🇸 Szerbia: 44,1 %44,1 %🇧🇦 Bosznia-Hercegovina🇧🇦 Bosznia-Hercegovina: 28,9 %28,9 %

Horvátország összevetve hasonló és közeli országokkal

Gyakori kérdések

Mennyi Horvátország – Államadósság (a GDP %-ában) értéke?

Horvátország – Államadósság (a GDP %-ában): 57,4 % (2024). Ezzel 188 ország közül a 87. a világon, és a 20. itt: Európa.

Hányadik Horvátország a világon?

Horvátország a(z) 87. helyen áll 188 ország közül (Államadósság (a GDP %-ában)), és a 20. itt: Európa.

Hogyan áll Horvátország a szomszédaihoz képest?

Horvátország 57,4 %; Szlovénia 66,3 %, Szerbia 44,1 %, Magyarország 73,5 %.

További adatok: Horvátország

Rangsorok

Mit jelentenek ezek a számok?

A GDP (bruttó hazai termék) mindannak az értéke, amit egy ország egy év alatt megtermel – minden áru és szolgáltatás. Úgy is gondolhatsz rá, mint a gazdaság méretére.
Az egy főre jutó GDP a GDP elosztva a lakosság számával. Az egy lakosra jutó átlagos gazdasági teljesítményt mutatja – nagyjából jelzi, mennyire jómódú egy ország, de nem azt, hogy egy átlagember mennyit keres.
A nominális számok mindent a mai árfolyamon váltanak dollárra. Erre jó: „Mekkora ez a gazdaság a világ színpadán?”
A PPP (vásárlóerő-paritás) a helyi árakat is figyelembe veszi. 100 dollárért sokkal több mindent lehet venni Vietnamban, mint Norvégiában – a PPP ezt kiigazítja. Erre jó: „Milyen jól élnek az emberek?”

A GDP nem méri a boldogságot, az egyenlőtlenséget vagy a környezetet. A kicsi, gazdag helyek (pl. Monaco, Luxemburg) szélsőségesnek tűnhetnek, mert sok dolgozójuk a határon túl lakik.