🇮🇳 India: Államadósság (a GDP %-ában)

India – Államadósság (a GDP %-ában): 84,8 % (2024). Ezzel 188 ország közül a 36. a világon, és a 10. itt: Ázsia.

Mennyivel tartozik az állam, egy év GDP-jéhez viszonyítva.

Államadósság (a GDP %-ában)
84,8 %
2024
Világranglista
#36
/ 188
Helyezés: Ázsia
#10
🇺🇸 Egyesült Államok🇺🇸 Egyesült Államok: 122,3 %122,3 %🇨🇳 Kína🇨🇳 Kína: 90,5 %90,5 %🇮🇳 India🇮🇳 India: 84,8 %84,8 %🇵🇰 Pakisztán🇵🇰 Pakisztán: 70,3 %70,3 %🇧🇩 Banglades🇧🇩 Banglades: 41 %41 %🇮🇩 Indonézia🇮🇩 Indonézia: 40,2 %40,2 %
🇺🇸 Egyesült Államok🇺🇸 Egyesült Államok: 122,3 %122,3 %🇨🇳 Kína🇨🇳 Kína: 90,5 %90,5 %🇮🇳 India🇮🇳 India: 84,8 %84,8 %🇵🇰 Pakisztán🇵🇰 Pakisztán: 70,3 %70,3 %🇧🇩 Banglades🇧🇩 Banglades: 41 %41 %🇮🇩 Indonézia🇮🇩 Indonézia: 40,2 %40,2 %

India összevetve hasonló és közeli országokkal

Gyakori kérdések

Mennyi India – Államadósság (a GDP %-ában) értéke?

India – Államadósság (a GDP %-ában): 84,8 % (2024). Ezzel 188 ország közül a 36. a világon, és a 10. itt: Ázsia.

Hányadik India a világon?

India a(z) 36. helyen áll 188 ország közül (Államadósság (a GDP %-ában)), és a 10. itt: Ázsia.

Hogyan áll India a szomszédaihoz képest?

India 84,8 %; Kína 90,5 %, Egyesült Államok 122,3 %, Pakisztán 70,3 %.

További adatok: India

Rangsorok

Mit jelentenek ezek a számok?

A GDP (bruttó hazai termék) mindannak az értéke, amit egy ország egy év alatt megtermel – minden áru és szolgáltatás. Úgy is gondolhatsz rá, mint a gazdaság méretére.
Az egy főre jutó GDP a GDP elosztva a lakosság számával. Az egy lakosra jutó átlagos gazdasági teljesítményt mutatja – nagyjából jelzi, mennyire jómódú egy ország, de nem azt, hogy egy átlagember mennyit keres.
A nominális számok mindent a mai árfolyamon váltanak dollárra. Erre jó: „Mekkora ez a gazdaság a világ színpadán?”
A PPP (vásárlóerő-paritás) a helyi árakat is figyelembe veszi. 100 dollárért sokkal több mindent lehet venni Vietnamban, mint Norvégiában – a PPP ezt kiigazítja. Erre jó: „Milyen jól élnek az emberek?”

A GDP nem méri a boldogságot, az egyenlőtlenséget vagy a környezetet. A kicsi, gazdag helyek (pl. Monaco, Luxemburg) szélsőségesnek tűnhetnek, mert sok dolgozójuk a határon túl lakik.