🇨🇳 Kína: Államadósság (a GDP %-ában)

Kína – Államadósság (a GDP %-ában): 90,5 % (2024). Ezzel 188 ország közül a 29. a világon, és a 9. itt: Ázsia.

Mennyivel tartozik az állam, egy év GDP-jéhez viszonyítva.

Államadósság (a GDP %-ában)
90,5 %
2024
Világranglista
#29
/ 188
Helyezés: Ázsia
#9
🇯🇵 Japán🇯🇵 Japán: 213,6 %213,6 %🇺🇸 Egyesült Államok🇺🇸 Egyesült Államok: 122,3 %122,3 %🇨🇳 Kína🇨🇳 Kína: 90,5 %90,5 %🇮🇳 India🇮🇳 India: 84,8 %84,8 %🇩🇪 Németország🇩🇪 Németország: 61,4 %61,4 %🇰🇷 Dél-Korea🇰🇷 Dél-Korea: 49,6 %49,6 %
🇯🇵 Japán🇯🇵 Japán: 213,6 %213,6 %🇺🇸 Egyesült Államok🇺🇸 Egyesült Államok: 122,3 %122,3 %🇨🇳 Kína🇨🇳 Kína: 90,5 %90,5 %🇮🇳 India🇮🇳 India: 84,8 %84,8 %🇩🇪 Németország🇩🇪 Németország: 61,4 %61,4 %🇰🇷 Dél-Korea🇰🇷 Dél-Korea: 49,6 %49,6 %

Kína összevetve hasonló és közeli országokkal

Gyakori kérdések

Mennyi Kína – Államadósság (a GDP %-ában) értéke?

Kína – Államadósság (a GDP %-ában): 90,5 % (2024). Ezzel 188 ország közül a 29. a világon, és a 9. itt: Ázsia.

Hányadik Kína a világon?

Kína a(z) 29. helyen áll 188 ország közül (Államadósság (a GDP %-ában)), és a 9. itt: Ázsia.

Hogyan áll Kína a szomszédaihoz képest?

Kína 90,5 %; Egyesült Államok 122,3 %, Japán 213,6 %, India 84,8 %.

További adatok: Kína

Rangsorok

Mit jelentenek ezek a számok?

A GDP (bruttó hazai termék) mindannak az értéke, amit egy ország egy év alatt megtermel – minden áru és szolgáltatás. Úgy is gondolhatsz rá, mint a gazdaság méretére.
Az egy főre jutó GDP a GDP elosztva a lakosság számával. Az egy lakosra jutó átlagos gazdasági teljesítményt mutatja – nagyjából jelzi, mennyire jómódú egy ország, de nem azt, hogy egy átlagember mennyit keres.
A nominális számok mindent a mai árfolyamon váltanak dollárra. Erre jó: „Mekkora ez a gazdaság a világ színpadán?”
A PPP (vásárlóerő-paritás) a helyi árakat is figyelembe veszi. 100 dollárért sokkal több mindent lehet venni Vietnamban, mint Norvégiában – a PPP ezt kiigazítja. Erre jó: „Milyen jól élnek az emberek?”

A GDP nem méri a boldogságot, az egyenlőtlenséget vagy a környezetet. A kicsi, gazdag helyek (pl. Monaco, Luxemburg) szélsőségesnek tűnhetnek, mert sok dolgozójuk a határon túl lakik.