🇰🇭 Kambodzsa: Államadósság (a GDP %-ában)

Kambodzsa – Államadósság (a GDP %-ában): 26,1 % (2024). Ezzel 188 ország közül a 163. a világon, és a 33. itt: Ázsia.

Mennyivel tartozik az állam, egy év GDP-jéhez viszonyítva.

Államadósság (a GDP %-ában)
26,1 %
2024
Világranglista
#163
/ 188
Helyezés: Ázsia
#33
🇸🇬 Szingapúr🇸🇬 Szingapúr: 165,8 %165,8 %🇱🇦 Laosz🇱🇦 Laosz: 99,2 %99,2 %🇲🇾 Malajzia🇲🇾 Malajzia: 69,8 %69,8 %🇹🇭 Thaiföld🇹🇭 Thaiföld: 62,9 %62,9 %🇻🇳 Vietnám🇻🇳 Vietnám: 31,2 %31,2 %🇰🇭 Kambodzsa🇰🇭 Kambodzsa: 26,1 %26,1 %
🇸🇬 Szingapúr🇸🇬 Szingapúr: 165,8 %165,8 %🇱🇦 Laosz🇱🇦 Laosz: 99,2 %99,2 %🇲🇾 Malajzia🇲🇾 Malajzia: 69,8 %69,8 %🇹🇭 Thaiföld🇹🇭 Thaiföld: 62,9 %62,9 %🇻🇳 Vietnám🇻🇳 Vietnám: 31,2 %31,2 %🇰🇭 Kambodzsa🇰🇭 Kambodzsa: 26,1 %26,1 %

Kambodzsa összevetve hasonló és közeli országokkal

Gyakori kérdések

Mennyi Kambodzsa – Államadósság (a GDP %-ában) értéke?

Kambodzsa – Államadósság (a GDP %-ában): 26,1 % (2024). Ezzel 188 ország közül a 163. a világon, és a 33. itt: Ázsia.

Hányadik Kambodzsa a világon?

Kambodzsa a(z) 163. helyen áll 188 ország közül (Államadósság (a GDP %-ában)), és a 33. itt: Ázsia.

Hogyan áll Kambodzsa a szomszédaihoz képest?

Kambodzsa 26,1 %; Thaiföld 62,9 %, Laosz 99,2 %, Malajzia 69,8 %.

További adatok: Kambodzsa

Rangsorok

Mit jelentenek ezek a számok?

A GDP (bruttó hazai termék) mindannak az értéke, amit egy ország egy év alatt megtermel – minden áru és szolgáltatás. Úgy is gondolhatsz rá, mint a gazdaság méretére.
Az egy főre jutó GDP a GDP elosztva a lakosság számával. Az egy lakosra jutó átlagos gazdasági teljesítményt mutatja – nagyjából jelzi, mennyire jómódú egy ország, de nem azt, hogy egy átlagember mennyit keres.
A nominális számok mindent a mai árfolyamon váltanak dollárra. Erre jó: „Mekkora ez a gazdaság a világ színpadán?”
A PPP (vásárlóerő-paritás) a helyi árakat is figyelembe veszi. 100 dollárért sokkal több mindent lehet venni Vietnamban, mint Norvégiában – a PPP ezt kiigazítja. Erre jó: „Milyen jól élnek az emberek?”

A GDP nem méri a boldogságot, az egyenlőtlenséget vagy a környezetet. A kicsi, gazdag helyek (pl. Monaco, Luxemburg) szélsőségesnek tűnhetnek, mert sok dolgozójuk a határon túl lakik.