🇸🇬 Szingapúr: Államadósság (a GDP %-ában)

Szingapúr – Államadósság (a GDP %-ában): 165,7 % (2025). Ezzel 190 ország közül a 4. a világon, és a 2. itt: Ázsia.

Mennyivel tartozik az állam, egy év GDP-jéhez viszonyítva.

Államadósság (a GDP %-ában)
165,7 %
2025
Világranglista
#4
/ 190
Helyezés: Ázsia
#2
🇸🇬 Szingapúr🇸🇬 Szingapúr: 165,7 %165,7 %🇺🇸 Egyesült Államok🇺🇸 Egyesült Államok: 124,4 %124,4 %🇲🇾 Malajzia🇲🇾 Malajzia: 70,5 %70,5 %🇨🇭 Svájc🇨🇭 Svájc: 40,1 %40,1 %🇭🇰 Hongkong KKT🇭🇰 Hongkong KKT: 12,1 %12,1 %
🇸🇬 Szingapúr🇸🇬 Szingapúr: 165,7 %165,7 %🇺🇸 Egyesült Államok🇺🇸 Egyesült Államok: 124,4 %124,4 %🇲🇾 Malajzia🇲🇾 Malajzia: 70,5 %70,5 %🇨🇭 Svájc🇨🇭 Svájc: 40,1 %40,1 %🇭🇰 Hongkong KKT🇭🇰 Hongkong KKT: 12,1 %12,1 %

Szingapúr összevetve hasonló és közeli országokkal

Gyakori kérdések

Mennyi Szingapúr – Államadósság (a GDP %-ában) értéke?

Szingapúr – Államadósság (a GDP %-ában): 165,7 % (2025). Ezzel 190 ország közül a 4. a világon, és a 2. itt: Ázsia.

Hányadik Szingapúr a világon?

Szingapúr a(z) 4. helyen áll 190 ország közül (Államadósság (a GDP %-ában)), és a 2. itt: Ázsia.

Hogyan áll Szingapúr a szomszédaihoz képest?

Szingapúr 165,7 %; Hongkong KKT 12,1 %, Malajzia 70,5 %, Svájc 40,1 %.

További adatok: Szingapúr

Rangsorok

Mit jelentenek ezek a számok?

A GDP (bruttó hazai termék) mindannak az értéke, amit egy ország egy év alatt megtermel – minden áru és szolgáltatás. Úgy is gondolhatsz rá, mint a gazdaság méretére.
Az egy főre jutó GDP a GDP elosztva a lakosság számával. Az egy lakosra jutó átlagos gazdasági teljesítményt mutatja – nagyjából jelzi, mennyire jómódú egy ország, de nem azt, hogy egy átlagember mennyit keres.
A nominális számok mindent a mai árfolyamon váltanak dollárra. Erre jó: „Mekkora ez a gazdaság a világ színpadán?”
A PPP (vásárlóerő-paritás) a helyi árakat is figyelembe veszi. 100 dollárért sokkal több mindent lehet venni Vietnamban, mint Norvégiában – a PPP ezt kiigazítja. Erre jó: „Milyen jól élnek az emberek?”

A GDP nem méri a boldogságot, az egyenlőtlenséget vagy a környezetet. A kicsi, gazdag helyek (pl. Monaco, Luxemburg) szélsőségesnek tűnhetnek, mert sok dolgozójuk a határon túl lakik.