🇧🇷 Brazília: Államadósság (a GDP %-ában)

Brazília – Államadósság (a GDP %-ában): 87 % (2024). Ezzel 188 ország közül a 32. a világon, és a 1. itt: Dél-Amerika.

Mennyivel tartozik az állam, egy év GDP-jéhez viszonyítva.

Államadósság (a GDP %-ában)
87 %
2024
Világranglista
#32
/ 188
Helyezés: Dél-Amerika
#1
🇺🇸 Egyesült Államok🇺🇸 Egyesült Államok: 122,3 %122,3 %🇧🇷 Brazília🇧🇷 Brazília: 87 %87 %🇦🇷 Argentína🇦🇷 Argentína: 84,6 %84,6 %🇨🇴 Kolumbia🇨🇴 Kolumbia: 61 %61 %🇲🇽 Mexikó🇲🇽 Mexikó: 59 %59 %🇨🇱 Chile🇨🇱 Chile: 41,8 %41,8 %
🇺🇸 Egyesült Államok🇺🇸 Egyesült Államok: 122,3 %122,3 %🇧🇷 Brazília🇧🇷 Brazília: 87 %87 %🇦🇷 Argentína🇦🇷 Argentína: 84,6 %84,6 %🇨🇴 Kolumbia🇨🇴 Kolumbia: 61 %61 %🇲🇽 Mexikó🇲🇽 Mexikó: 59 %59 %🇨🇱 Chile🇨🇱 Chile: 41,8 %41,8 %

Brazília összevetve hasonló és közeli országokkal

Gyakori kérdések

Mennyi Brazília – Államadósság (a GDP %-ában) értéke?

Brazília – Államadósság (a GDP %-ában): 87 % (2024). Ezzel 188 ország közül a 32. a világon, és a 1. itt: Dél-Amerika.

Hányadik Brazília a világon?

Brazília a(z) 32. helyen áll 188 ország közül (Államadósság (a GDP %-ában)), és a 1. itt: Dél-Amerika.

Hogyan áll Brazília a szomszédaihoz képest?

Brazília 87 %; Argentína 84,6 %, Mexikó 59 %, Chile 41,8 %.

További adatok: Brazília

Rangsorok

Mit jelentenek ezek a számok?

A GDP (bruttó hazai termék) mindannak az értéke, amit egy ország egy év alatt megtermel – minden áru és szolgáltatás. Úgy is gondolhatsz rá, mint a gazdaság méretére.
Az egy főre jutó GDP a GDP elosztva a lakosság számával. Az egy lakosra jutó átlagos gazdasági teljesítményt mutatja – nagyjából jelzi, mennyire jómódú egy ország, de nem azt, hogy egy átlagember mennyit keres.
A nominális számok mindent a mai árfolyamon váltanak dollárra. Erre jó: „Mekkora ez a gazdaság a világ színpadán?”
A PPP (vásárlóerő-paritás) a helyi árakat is figyelembe veszi. 100 dollárért sokkal több mindent lehet venni Vietnamban, mint Norvégiában – a PPP ezt kiigazítja. Erre jó: „Milyen jól élnek az emberek?”

A GDP nem méri a boldogságot, az egyenlőtlenséget vagy a környezetet. A kicsi, gazdag helyek (pl. Monaco, Luxemburg) szélsőségesnek tűnhetnek, mert sok dolgozójuk a határon túl lakik.