🇦🇷 Argentína: Államadósság (a GDP %-ában)

Argentína – Államadósság (a GDP %-ában): 84,6 % (2024). Ezzel 188 ország közül a 37. a világon, és a 2. itt: Dél-Amerika.

Mennyivel tartozik az állam, egy év GDP-jéhez viszonyítva.

Államadósság (a GDP %-ában)
84,6 %
2024
Világranglista
#37
/ 188
Helyezés: Dél-Amerika
#2
🇪🇸 Spanyolország🇪🇸 Spanyolország: 101,4 %101,4 %🇧🇷 Brazília🇧🇷 Brazília: 87 %87 %🇦🇷 Argentína🇦🇷 Argentína: 84,6 %84,6 %🇺🇾 Uruguay🇺🇾 Uruguay: 67,6 %67,6 %🇲🇽 Mexikó🇲🇽 Mexikó: 59 %59 %🇨🇱 Chile🇨🇱 Chile: 41,8 %41,8 %
🇪🇸 Spanyolország🇪🇸 Spanyolország: 101,4 %101,4 %🇧🇷 Brazília🇧🇷 Brazília: 87 %87 %🇦🇷 Argentína🇦🇷 Argentína: 84,6 %84,6 %🇺🇾 Uruguay🇺🇾 Uruguay: 67,6 %67,6 %🇲🇽 Mexikó🇲🇽 Mexikó: 59 %59 %🇨🇱 Chile🇨🇱 Chile: 41,8 %41,8 %

Argentína összevetve hasonló és közeli országokkal

Gyakori kérdések

Mennyi Argentína – Államadósság (a GDP %-ában) értéke?

Argentína – Államadósság (a GDP %-ában): 84,6 % (2024). Ezzel 188 ország közül a 37. a világon, és a 2. itt: Dél-Amerika.

Hányadik Argentína a világon?

Argentína a(z) 37. helyen áll 188 ország közül (Államadósság (a GDP %-ában)), és a 2. itt: Dél-Amerika.

Hogyan áll Argentína a szomszédaihoz képest?

Argentína 84,6 %; Brazília 87 %, Chile 41,8 %, Uruguay 67,6 %.

További adatok: Argentína

Rangsorok

Mit jelentenek ezek a számok?

A GDP (bruttó hazai termék) mindannak az értéke, amit egy ország egy év alatt megtermel – minden áru és szolgáltatás. Úgy is gondolhatsz rá, mint a gazdaság méretére.
Az egy főre jutó GDP a GDP elosztva a lakosság számával. Az egy lakosra jutó átlagos gazdasági teljesítményt mutatja – nagyjából jelzi, mennyire jómódú egy ország, de nem azt, hogy egy átlagember mennyit keres.
A nominális számok mindent a mai árfolyamon váltanak dollárra. Erre jó: „Mekkora ez a gazdaság a világ színpadán?”
A PPP (vásárlóerő-paritás) a helyi árakat is figyelembe veszi. 100 dollárért sokkal több mindent lehet venni Vietnamban, mint Norvégiában – a PPP ezt kiigazítja. Erre jó: „Milyen jól élnek az emberek?”

A GDP nem méri a boldogságot, az egyenlőtlenséget vagy a környezetet. A kicsi, gazdag helyek (pl. Monaco, Luxemburg) szélsőségesnek tűnhetnek, mert sok dolgozójuk a határon túl lakik.