🇸🇰 Szlovákia: Államadósság (a GDP %-ában)

Szlovákia – Államadósság (a GDP %-ában): 59,7 % (2024). Ezzel 188 ország közül a 79. a világon, és a 18. itt: Európa.

Mennyivel tartozik az állam, egy év GDP-jéhez viszonyítva.

Államadósság (a GDP %-ában)
59,7 %
2024
Világranglista
#79
/ 188
Helyezés: Európa
#18
🇦🇹 Ausztria🇦🇹 Ausztria: 80 %80 %🇭🇺 Magyarország🇭🇺 Magyarország: 73,5 %73,5 %🇸🇰 Szlovákia🇸🇰 Szlovákia: 59,7 %59,7 %🇵🇱 Lengyelország🇵🇱 Lengyelország: 54,8 %54,8 %🇨🇿 Csehország🇨🇿 Csehország: 43,2 %43,2 %
🇦🇹 Ausztria🇦🇹 Ausztria: 80 %80 %🇭🇺 Magyarország🇭🇺 Magyarország: 73,5 %73,5 %🇸🇰 Szlovákia🇸🇰 Szlovákia: 59,7 %59,7 %🇵🇱 Lengyelország🇵🇱 Lengyelország: 54,8 %54,8 %🇨🇿 Csehország🇨🇿 Csehország: 43,2 %43,2 %

Szlovákia összevetve hasonló és közeli országokkal

Gyakori kérdések

Mennyi Szlovákia – Államadósság (a GDP %-ában) értéke?

Szlovákia – Államadósság (a GDP %-ában): 59,7 % (2024). Ezzel 188 ország közül a 79. a világon, és a 18. itt: Európa.

Hányadik Szlovákia a világon?

Szlovákia a(z) 79. helyen áll 188 ország közül (Államadósság (a GDP %-ában)), és a 18. itt: Európa.

Hogyan áll Szlovákia a szomszédaihoz képest?

Szlovákia 59,7 %; Csehország 43,2 %, Magyarország 73,5 %, Ausztria 80 %.

További adatok: Szlovákia

Rangsorok

Mit jelentenek ezek a számok?

A GDP (bruttó hazai termék) mindannak az értéke, amit egy ország egy év alatt megtermel – minden áru és szolgáltatás. Úgy is gondolhatsz rá, mint a gazdaság méretére.
Az egy főre jutó GDP a GDP elosztva a lakosság számával. Az egy lakosra jutó átlagos gazdasági teljesítményt mutatja – nagyjából jelzi, mennyire jómódú egy ország, de nem azt, hogy egy átlagember mennyit keres.
A nominális számok mindent a mai árfolyamon váltanak dollárra. Erre jó: „Mekkora ez a gazdaság a világ színpadán?”
A PPP (vásárlóerő-paritás) a helyi árakat is figyelembe veszi. 100 dollárért sokkal több mindent lehet venni Vietnamban, mint Norvégiában – a PPP ezt kiigazítja. Erre jó: „Milyen jól élnek az emberek?”

A GDP nem méri a boldogságot, az egyenlőtlenséget vagy a környezetet. A kicsi, gazdag helyek (pl. Monaco, Luxemburg) szélsőségesnek tűnhetnek, mert sok dolgozójuk a határon túl lakik.