🇷🇼 Ruanda: Államadósság (a GDP %-ában)

Ruanda – Államadósság (a GDP %-ában): 63,4 % (2024). Ezzel 188 ország közül a 69. a világon, és a 23. itt: Afrika.

Mennyivel tartozik az állam, egy év GDP-jéhez viszonyítva.

Államadósság (a GDP %-ában)
63,4 %
2024
Világranglista
#69
/ 188
Helyezés: Afrika
#23
🇰🇪 Kenya🇰🇪 Kenya: 67,3 %67,3 %🇷🇼 Ruanda🇷🇼 Ruanda: 63,4 %63,4 %🇧🇮 Burundi🇧🇮 Burundi: 53,8 %53,8 %🇺🇬 Uganda🇺🇬 Uganda: 51,8 %51,8 %🇹🇿 Tanzánia🇹🇿 Tanzánia: 50 %50 %🇨🇫 Közép-afrikai Köztársaság🇨🇫 Közép-afrikai Köztársaság: 41,6 %41,6 %
🇰🇪 Kenya🇰🇪 Kenya: 67,3 %67,3 %🇷🇼 Ruanda🇷🇼 Ruanda: 63,4 %63,4 %🇧🇮 Burundi🇧🇮 Burundi: 53,8 %53,8 %🇺🇬 Uganda🇺🇬 Uganda: 51,8 %51,8 %🇹🇿 Tanzánia🇹🇿 Tanzánia: 50 %50 %🇨🇫 Közép-afrikai Köztársaság🇨🇫 Közép-afrikai Köztársaság: 41,6 %41,6 %

Ruanda összevetve hasonló és közeli országokkal

Gyakori kérdések

Mennyi Ruanda – Államadósság (a GDP %-ában) értéke?

Ruanda – Államadósság (a GDP %-ában): 63,4 % (2024). Ezzel 188 ország közül a 69. a világon, és a 23. itt: Afrika.

Hányadik Ruanda a világon?

Ruanda a(z) 69. helyen áll 188 ország közül (Államadósság (a GDP %-ában)), és a 23. itt: Afrika.

Hogyan áll Ruanda a szomszédaihoz képest?

Ruanda 63,4 %; Burundi 53,8 %, Uganda 51,8 %, Kenya 67,3 %.

További adatok: Ruanda

Rangsorok

Mit jelentenek ezek a számok?

A GDP (bruttó hazai termék) mindannak az értéke, amit egy ország egy év alatt megtermel – minden áru és szolgáltatás. Úgy is gondolhatsz rá, mint a gazdaság méretére.
Az egy főre jutó GDP a GDP elosztva a lakosság számával. Az egy lakosra jutó átlagos gazdasági teljesítményt mutatja – nagyjából jelzi, mennyire jómódú egy ország, de nem azt, hogy egy átlagember mennyit keres.
A nominális számok mindent a mai árfolyamon váltanak dollárra. Erre jó: „Mekkora ez a gazdaság a világ színpadán?”
A PPP (vásárlóerő-paritás) a helyi árakat is figyelembe veszi. 100 dollárért sokkal több mindent lehet venni Vietnamban, mint Norvégiában – a PPP ezt kiigazítja. Erre jó: „Milyen jól élnek az emberek?”

A GDP nem méri a boldogságot, az egyenlőtlenséget vagy a környezetet. A kicsi, gazdag helyek (pl. Monaco, Luxemburg) szélsőségesnek tűnhetnek, mert sok dolgozójuk a határon túl lakik.