🇲🇦 Marokkó: Államadósság (a GDP %-ában)

Marokkó – Államadósság (a GDP %-ában): 67 % (2024). Ezzel 188 ország közül a 64. a világon, és a 21. itt: Afrika.

Mennyivel tartozik az állam, egy év GDP-jéhez viszonyítva.

Államadósság (a GDP %-ában)
67 %
2024
Világranglista
#64
/ 188
Helyezés: Afrika
#21
🇫🇷 Franciaország🇫🇷 Franciaország: 112,6 %112,6 %🇪🇸 Spanyolország🇪🇸 Spanyolország: 101,4 %101,4 %🇪🇬 Egyiptom🇪🇬 Egyiptom: 90,9 %90,9 %🇹🇳 Tunézia🇹🇳 Tunézia: 85,6 %85,6 %🇲🇦 Marokkó🇲🇦 Marokkó: 67 %67 %🇩🇿 Algéria🇩🇿 Algéria: 48,1 %48,1 %
🇫🇷 Franciaország🇫🇷 Franciaország: 112,6 %112,6 %🇪🇸 Spanyolország🇪🇸 Spanyolország: 101,4 %101,4 %🇪🇬 Egyiptom🇪🇬 Egyiptom: 90,9 %90,9 %🇹🇳 Tunézia🇹🇳 Tunézia: 85,6 %85,6 %🇲🇦 Marokkó🇲🇦 Marokkó: 67 %67 %🇩🇿 Algéria🇩🇿 Algéria: 48,1 %48,1 %

Marokkó összevetve hasonló és közeli országokkal

Gyakori kérdések

Mennyi Marokkó – Államadósság (a GDP %-ában) értéke?

Marokkó – Államadósság (a GDP %-ában): 67 % (2024). Ezzel 188 ország közül a 64. a világon, és a 21. itt: Afrika.

Hányadik Marokkó a világon?

Marokkó a(z) 64. helyen áll 188 ország közül (Államadósság (a GDP %-ában)), és a 21. itt: Afrika.

Hogyan áll Marokkó a szomszédaihoz képest?

Marokkó 67 %; Algéria 48,1 %, Tunézia 85,6 %, Egyiptom 90,9 %.

További adatok: Marokkó

Rangsorok

Mit jelentenek ezek a számok?

A GDP (bruttó hazai termék) mindannak az értéke, amit egy ország egy év alatt megtermel – minden áru és szolgáltatás. Úgy is gondolhatsz rá, mint a gazdaság méretére.
Az egy főre jutó GDP a GDP elosztva a lakosság számával. Az egy lakosra jutó átlagos gazdasági teljesítményt mutatja – nagyjából jelzi, mennyire jómódú egy ország, de nem azt, hogy egy átlagember mennyit keres.
A nominális számok mindent a mai árfolyamon váltanak dollárra. Erre jó: „Mekkora ez a gazdaság a világ színpadán?”
A PPP (vásárlóerő-paritás) a helyi árakat is figyelembe veszi. 100 dollárért sokkal több mindent lehet venni Vietnamban, mint Norvégiában – a PPP ezt kiigazítja. Erre jó: „Milyen jól élnek az emberek?”

A GDP nem méri a boldogságot, az egyenlőtlenséget vagy a környezetet. A kicsi, gazdag helyek (pl. Monaco, Luxemburg) szélsőségesnek tűnhetnek, mert sok dolgozójuk a határon túl lakik.