🇲🇾 Malajzia: Népesség

Malajzia – Népesség: 35,6 millió (2024). Ezzel 216 ország közül a 44. a világon, és a 18. itt: Ázsia. 1990 óta a változás: +99 %.

Az országban élők száma.

Népesség
35,6 millió
2024
Világranglista
#44
/ 216
Helyezés: Ázsia
#18
010 millió20 millió30 millió40 millió19902000201020202024Malajzia 1990: 17,8 millióMalajzia 2000: 23 millióMalajzia 2010: 28,7 millióMalajzia 2020: 33,9 millióMalajzia 2024: 35,6 millióMalajzia
010 millió20 millió30 millió40 millió1990200020102024Malajzia 1990: 17,8 millióMalajzia 2000: 23 millióMalajzia 2010: 28,7 millióMalajzia 2020: 33,9 millióMalajzia 2024: 35,6 millióMalajzia

Malajzia összevetve hasonló és közeli országokkal

Gyakori kérdések

Mennyi Malajzia – Népesség értéke?

Malajzia – Népesség: 35,6 millió (2024). Ezzel 216 ország közül a 44. a világon, és a 18. itt: Ázsia. 1990 óta a változás: +99 %.

Hányadik Malajzia a világon?

Malajzia a(z) 44. helyen áll 216 ország közül (Népesség), és a 18. itt: Ázsia.

Hogyan áll Malajzia a szomszédaihoz képest?

Malajzia 35,6 millió; Szingapúr 6 millió, Indonézia 283,5 millió, Thaiföld 71,7 millió.

Történeti adatok

évNépesség
199017,8 millió
200023 millió
201028,7 millió
202033,9 millió
202435,6 millió

További adatok: Malajzia

Rangsorok

Mit jelentenek ezek a számok?

A GDP (bruttó hazai termék) mindannak az értéke, amit egy ország egy év alatt megtermel – minden áru és szolgáltatás. Úgy is gondolhatsz rá, mint a gazdaság méretére.
Az egy főre jutó GDP a GDP elosztva a lakosság számával. Az egy lakosra jutó átlagos gazdasági teljesítményt mutatja – nagyjából jelzi, mennyire jómódú egy ország, de nem azt, hogy egy átlagember mennyit keres.
A nominális számok mindent a mai árfolyamon váltanak dollárra. Erre jó: „Mekkora ez a gazdaság a világ színpadán?”
A PPP (vásárlóerő-paritás) a helyi árakat is figyelembe veszi. 100 dollárért sokkal több mindent lehet venni Vietnamban, mint Norvégiában – a PPP ezt kiigazítja. Erre jó: „Milyen jól élnek az emberek?”

A GDP nem méri a boldogságot, az egyenlőtlenséget vagy a környezetet. A kicsi, gazdag helyek (pl. Monaco, Luxemburg) szélsőségesnek tűnhetnek, mert sok dolgozójuk a határon túl lakik.