🇰🇼 Kuvait: Államadósság (a GDP %-ában)

Kuvait – Államadósság (a GDP %-ában): 2,9 % (2024). Ezzel 188 ország közül a 186. a világon, és a 43. itt: Ázsia.

Mennyivel tartozik az állam, egy év GDP-jéhez viszonyítva.

Államadósság (a GDP %-ában)
2,9 %
2024
Világranglista
#186
/ 188
Helyezés: Ázsia
#43
🇧🇭 Bahrein🇧🇭 Bahrein: 133,7 %133,7 %🇶🇦 Katar🇶🇦 Katar: 41,4 %41,4 %🇦🇪 Egyesült Arab Emírségek🇦🇪 Egyesült Arab Emírségek: 33,2 %33,2 %🇸🇦 Szaúd-Arábia🇸🇦 Szaúd-Arábia: 25,9 %25,9 %🇰🇼 Kuvait🇰🇼 Kuvait: 2,9 %2,9 %
🇧🇭 Bahrein🇧🇭 Bahrein: 133,7 %133,7 %🇶🇦 Katar🇶🇦 Katar: 41,4 %41,4 %🇦🇪 Egyesült Arab Emírségek🇦🇪 Egyesült Arab Emírségek: 33,2 %33,2 %🇸🇦 Szaúd-Arábia🇸🇦 Szaúd-Arábia: 25,9 %25,9 %🇰🇼 Kuvait🇰🇼 Kuvait: 2,9 %2,9 %

Kuvait összevetve hasonló és közeli országokkal

Gyakori kérdések

Mennyi Kuvait – Államadósság (a GDP %-ában) értéke?

Kuvait – Államadósság (a GDP %-ában): 2,9 % (2024). Ezzel 188 ország közül a 186. a világon, és a 43. itt: Ázsia.

Hányadik Kuvait a világon?

Kuvait a(z) 186. helyen áll 188 ország közül (Államadósság (a GDP %-ában)), és a 43. itt: Ázsia.

Hogyan áll Kuvait a szomszédaihoz képest?

Kuvait 2,9 %; Szaúd-Arábia 25,9 %, Egyesült Arab Emírségek 33,2 %, Katar 41,4 %.

További adatok: Kuvait

Rangsorok

Mit jelentenek ezek a számok?

A GDP (bruttó hazai termék) mindannak az értéke, amit egy ország egy év alatt megtermel – minden áru és szolgáltatás. Úgy is gondolhatsz rá, mint a gazdaság méretére.
Az egy főre jutó GDP a GDP elosztva a lakosság számával. Az egy lakosra jutó átlagos gazdasági teljesítményt mutatja – nagyjából jelzi, mennyire jómódú egy ország, de nem azt, hogy egy átlagember mennyit keres.
A nominális számok mindent a mai árfolyamon váltanak dollárra. Erre jó: „Mekkora ez a gazdaság a világ színpadán?”
A PPP (vásárlóerő-paritás) a helyi árakat is figyelembe veszi. 100 dollárért sokkal több mindent lehet venni Vietnamban, mint Norvégiában – a PPP ezt kiigazítja. Erre jó: „Milyen jól élnek az emberek?”

A GDP nem méri a boldogságot, az egyenlőtlenséget vagy a környezetet. A kicsi, gazdag helyek (pl. Monaco, Luxemburg) szélsőségesnek tűnhetnek, mert sok dolgozójuk a határon túl lakik.