🇮🇩 Indonézia: Munkanélküliségi ráta

Indonézia – Munkanélküliségi ráta: 3,2 % (2025). Ezzel 186 ország közül a 139. a világon, és a 31. itt: Ázsia.

Azok aránya, akik dolgoznának, de nincs munkájuk.

Munkanélküliségi ráta
3,2 %
2025
Világranglista
#139
/ 186
Helyezés: Ázsia
#31
🌐 Világ🌐 Világ: 4,8 %4,8 %🇮🇳 India🇮🇳 India: 4,2 %4,2 %🇲🇾 Malajzia🇲🇾 Malajzia: 3,8 %3,8 %🇮🇩 Indonézia🇮🇩 Indonézia: 3,2 %3,2 %🇵🇭 Fülöp-szigetek🇵🇭 Fülöp-szigetek: 2,2 %2,2 %🇻🇳 Vietnám🇻🇳 Vietnám: 1,5 %1,5 %🇹🇭 Thaiföld🇹🇭 Thaiföld: 0,78 %0,78 %
🌐 Világ🌐 Világ: 4,8 %4,8 %🇮🇳 India🇮🇳 India: 4,2 %4,2 %🇲🇾 Malajzia🇲🇾 Malajzia: 3,8 %3,8 %🇮🇩 Indonézia🇮🇩 Indonézia: 3,2 %3,2 %🇵🇭 Fülöp-szigetek🇵🇭 Fülöp-szigetek: 2,2 %2,2 %🇻🇳 Vietnám🇻🇳 Vietnám: 1,5 %1,5 %🇹🇭 Thaiföld🇹🇭 Thaiföld: 0,78 %0,78 %

Indonézia összevetve hasonló és közeli országokkal

Gyakori kérdések

Mennyi Indonézia – Munkanélküliségi ráta értéke?

Indonézia – Munkanélküliségi ráta: 3,2 % (2025). Ezzel 186 ország közül a 139. a világon, és a 31. itt: Ázsia.

Hányadik Indonézia a világon?

Indonézia a(z) 139. helyen áll 186 ország közül (Munkanélküliségi ráta), és a 31. itt: Ázsia.

Hogyan áll Indonézia a szomszédaihoz képest?

Indonézia 3,2 %; Malajzia 3,8 %, Fülöp-szigetek 2,2 %, Vietnám 1,5 %.

További adatok: Indonézia

Rangsorok

Mit jelentenek ezek a számok?

A GDP (bruttó hazai termék) mindannak az értéke, amit egy ország egy év alatt megtermel – minden áru és szolgáltatás. Úgy is gondolhatsz rá, mint a gazdaság méretére.
Az egy főre jutó GDP a GDP elosztva a lakosság számával. Az egy lakosra jutó átlagos gazdasági teljesítményt mutatja – nagyjából jelzi, mennyire jómódú egy ország, de nem azt, hogy egy átlagember mennyit keres.
A nominális számok mindent a mai árfolyamon váltanak dollárra. Erre jó: „Mekkora ez a gazdaság a világ színpadán?”
A PPP (vásárlóerő-paritás) a helyi árakat is figyelembe veszi. 100 dollárért sokkal több mindent lehet venni Vietnamban, mint Norvégiában – a PPP ezt kiigazítja. Erre jó: „Milyen jól élnek az emberek?”

A GDP nem méri a boldogságot, az egyenlőtlenséget vagy a környezetet. A kicsi, gazdag helyek (pl. Monaco, Luxemburg) szélsőségesnek tűnhetnek, mert sok dolgozójuk a határon túl lakik.