🇧🇸 Bahama-szigetek: Népesség
Bahama-szigetek – Népesség: 401 000 (2024). Ezzel 216 ország közül a 175. a világon, és a 17. itt: Észak- és Közép-Amerika. 1990 óta a változás: +46 %.
Az országban élők száma.
Népesség
401 000
2024
Világranglista
#175
/ 216
Helyezés: Észak- és Közép-Amerika
#17
Bahama-szigetek összevetve hasonló és közeli országokkal
| Ország | Népesség | # |
|---|---|---|
| 🇧🇸 Bahama-szigetek | 401 000 | #175 |
| 🇯🇲 Jamaica | 2,8 millió | #140 |
| 🇭🇹 Haiti | 11,8 millió | #82 |
| 🇩🇴 Dominikai Köztársaság | 11,4 millió | #84 |
| 🇵🇷 Puerto Rico | 3,2 millió | #134 |
| 🇧🇿 Belize | 417 000 | #174 |
Gyakori kérdések
Mennyi Bahama-szigetek – Népesség értéke?
Bahama-szigetek – Népesség: 401 000 (2024). Ezzel 216 ország közül a 175. a világon, és a 17. itt: Észak- és Közép-Amerika. 1990 óta a változás: +46 %.
Hányadik Bahama-szigetek a világon?
Bahama-szigetek a(z) 175. helyen áll 216 ország közül (Népesség), és a 17. itt: Észak- és Közép-Amerika.
Hogyan áll Bahama-szigetek a szomszédaihoz képest?
Bahama-szigetek 401 000; Jamaica 2,8 millió, Haiti 11,8 millió, Dominikai Köztársaság 11,4 millió.
Történeti adatok
| év | Népesség |
|---|---|
| 1990 | 275 000 |
| 2000 | 323 000 |
| 2010 | 367 000 |
| 2020 | 395 000 |
| 2024 | 401 000 |
További adatok: Bahama-szigetek
Mit jelentenek ezek a számok?
A GDP (bruttó hazai termék) mindannak az értéke, amit egy ország egy év alatt megtermel – minden áru és szolgáltatás. Úgy is gondolhatsz rá, mint a gazdaság méretére.
Az egy főre jutó GDP a GDP elosztva a lakosság számával. Az egy lakosra jutó átlagos gazdasági teljesítményt mutatja – nagyjából jelzi, mennyire jómódú egy ország, de nem azt, hogy egy átlagember mennyit keres.
A nominális számok mindent a mai árfolyamon váltanak dollárra. Erre jó: „Mekkora ez a gazdaság a világ színpadán?”
A PPP (vásárlóerő-paritás) a helyi árakat is figyelembe veszi. 100 dollárért sokkal több mindent lehet venni Vietnamban, mint Norvégiában – a PPP ezt kiigazítja. Erre jó: „Milyen jól élnek az emberek?”
A GDP nem méri a boldogságot, az egyenlőtlenséget vagy a környezetet. A kicsi, gazdag helyek (pl. Monaco, Luxemburg) szélsőségesnek tűnhetnek, mert sok dolgozójuk a határon túl lakik.