🇦🇿 Azerbajdzsán: Államadósság (a GDP %-ában)

Azerbajdzsán – Államadósság (a GDP %-ában): 21,6 % (2024). Ezzel 188 ország közül a 172. a világon, és a 38. itt: Ázsia.

Mennyivel tartozik az állam, egy év GDP-jéhez viszonyítva.

Államadósság (a GDP %-ában)
21,6 %
2024
Világranglista
#172
/ 188
Helyezés: Ázsia
#38
🇦🇲 Örményország🇦🇲 Örményország: 48 %48 %🇬🇪 Grúzia🇬🇪 Grúzia: 35,5 %35,5 %🇰🇿 Kazahsztán🇰🇿 Kazahsztán: 24,4 %24,4 %🇹🇷 Törökország🇹🇷 Törökország: 23,6 %23,6 %🇦🇿 Azerbajdzsán🇦🇿 Azerbajdzsán: 21,6 %21,6 %
🇦🇲 Örményország🇦🇲 Örményország: 48 %48 %🇬🇪 Grúzia🇬🇪 Grúzia: 35,5 %35,5 %🇰🇿 Kazahsztán🇰🇿 Kazahsztán: 24,4 %24,4 %🇹🇷 Törökország🇹🇷 Törökország: 23,6 %23,6 %🇦🇿 Azerbajdzsán🇦🇿 Azerbajdzsán: 21,6 %21,6 %

Azerbajdzsán összevetve hasonló és közeli országokkal

Gyakori kérdések

Mennyi Azerbajdzsán – Államadósság (a GDP %-ában) értéke?

Azerbajdzsán – Államadósság (a GDP %-ában): 21,6 % (2024). Ezzel 188 ország közül a 172. a világon, és a 38. itt: Ázsia.

Hányadik Azerbajdzsán a világon?

Azerbajdzsán a(z) 172. helyen áll 188 ország közül (Államadósság (a GDP %-ában)), és a 38. itt: Ázsia.

Hogyan áll Azerbajdzsán a szomszédaihoz képest?

Azerbajdzsán 21,6 %; Grúzia 35,5 %, Örményország 48 %, Törökország 23,6 %.

További adatok: Azerbajdzsán

Rangsorok

Mit jelentenek ezek a számok?

A GDP (bruttó hazai termék) mindannak az értéke, amit egy ország egy év alatt megtermel – minden áru és szolgáltatás. Úgy is gondolhatsz rá, mint a gazdaság méretére.
Az egy főre jutó GDP a GDP elosztva a lakosság számával. Az egy lakosra jutó átlagos gazdasági teljesítményt mutatja – nagyjából jelzi, mennyire jómódú egy ország, de nem azt, hogy egy átlagember mennyit keres.
A nominális számok mindent a mai árfolyamon váltanak dollárra. Erre jó: „Mekkora ez a gazdaság a világ színpadán?”
A PPP (vásárlóerő-paritás) a helyi árakat is figyelembe veszi. 100 dollárért sokkal több mindent lehet venni Vietnamban, mint Norvégiában – a PPP ezt kiigazítja. Erre jó: „Milyen jól élnek az emberek?”

A GDP nem méri a boldogságot, az egyenlőtlenséget vagy a környezetet. A kicsi, gazdag helyek (pl. Monaco, Luxemburg) szélsőségesnek tűnhetnek, mert sok dolgozójuk a határon túl lakik.